A szabadulás örömhíre - Szilágysomlyói Presbiteri Konferencia
„Ha az ember Sólyomkővárra jön mindig jól érzi magát” – mondta egy
persbitertárs, amikor szeptember 1-jén a Szilágysomlyói Egyházmegye
táborhelyén gyülekeztünk, a nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő
Presbiteri Konferencián.
Lukács József egyházkerületi főjegyző áhítata nyitotta meg az
együttlétet az Ez 34,11-16 alapján. Hallhattuk, ahogy Isten panaszos
hangja fogalmazódik meg a prófétán keresztül, hogy akiknek hirdetniük
kellene az örök igazságot, azok elhallgattak, nem teljesítették
kötelességüket, de megszólal helyettük Isten és azt mondja, hogy Ő lesz
helyettük a pásztor.
Teljesítettük-é mindig kötelességünket? - tevődött fel az önvizsgálatra
indító kérdés. Hűek voltunk-é fogadalmainkhoz? Ebben az értékvesztett
világban megmaradtunk-é a mindig állandó krisztusi értékek mellett? Ady
Endre versének címe ma is érvényes: megszaporodtak „a nagyra nőtt
krisztusok”. Sok bukás és kudarc jellemzi életünket, de a legnagyobb az
lenne a keresztyén ember számára, ha elfogadná a rosszat és nem küzdene
ellene. „Vegyük fel tehát a harcot a világ gonosz erőivel és saját belső
gonoszságunkkal szemben” - hangzott a buzdítás.
Az igei bevezető után Tóth András, az Egyházmegyei Presbiteri Szövetség
elnöke köszöntötte a mintegy 140 jelenlévő presbitert, illetve a
meghívott vendéget. A Jn 3,15-ra utalva hangsúlyozta, hogy arról fogják
felismerni a mi Krisztushoz való tartozásunkat, hogyha egymást szeretni
fogjuk. Köszöntések és programismertetés után jó volt hallgatni a
Szilágybagosi Ifjúsági Csoport szolgálatát, akik most is bizonyították,
hogy méltán lehetünk büszkék egyházmegyénk egyedüli mandolin zenekarára.
Székely Csaba, egyházmegyei főgondnok a közeledő presbiterválasztásra
utalva, a szívünkre helyezte a presbiteri szolgálat felelősséggel járó
vonatkozását, mert Krisztus mindenért számonkér majd bennünket.
Hasznos és építő előadást hallhattunk Horváth Levente lelkipásztor, a
Bonus Pastor (Jó Pásztor) Alapítvány vezetője részéről, aki az
alkoholfüggőségről, valamint az attól való szabadulás lehetőségéről
beszélt. Ez olyan problémája az emberi életnek, amely igen nagy
aktualítással bír. Probléma, mellyel szembesülni kell. Elgondolkodtató
volt, hogy milyen hamar bekövetkezhet az ember életében az a
kontrollvesztés, melynek lényege az, hogy az ember már nem tudja, hol a
határ és mikor kell leállni. Innen már csak egy lépés a függőség. Az
Alapítvány azért jött létre, hogy az ilyen embereken segítsen. Hiteles
bizonyságtevés volt a valamikori függők szájából hallani a szabadulás
öröméről, akik végigjárták ezt az utat, s már új életet kaptak Krisztus
által. „Az ördög ingyen akar téged, Krisztus pedig az életét adta, hogy
minden bűntől megszabadítson” – hangzott el az előadásban.
Szőnyi Levente esperes a presbiteri szolgálatról tartott vetítettképes
előadást Szolgálunk és védünk címmel. Szolgáljuk Krisztust és
embertársainkat, s védjük a szentek közösségét azaz a gyülekezetet
minden támadás ellen. Mi a fizetség? – sokszor megkísért a gondolat
bennünket. A tékozló fiú történetében az egyik szereplő presbiter.
Kevesen gondoltunk arra, hogy ez épp a nagyobbik fiú. Miért érdemelte ki
ezt a minősítést? Mert mindenkor az Atyával volt és nem kérte ki a
vagyon reá eső részét. Ilyen elöljáróvá és küldötté kell váljon a
presbiter.
Az előadások után megemlékeztünk a közelmúltban elhunyt
gondnoktestvérekről: Csíki Ferenc, szilágyzoványi és Bartus Ferenc
varsolci főgondnokokról, valamint a fiatalon elhunyt Balla Csabáról, az
ippi főgondnok fiáról. Isten nyugtassa őket és vigasztalja meg a
gyászolókat.
Egyházmegyénk esperese és a Presbiteri Szövetség elnöke megköszönte a
jelenlétet, biztatván a szolgatársakat arra, hogy vállalják tovább ezt a
nemes küldetést. Konferenciánk szeretetvendégséggel zárult.
Jó volt résztvenni ezen a találkozón, azzal a reménységgel szívünkben,
hogy jövőre újból találkozunk. Addig is áldásos szolgálatot mindenkinek.
Fazakas Sándor lelkipásztor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése